„A tekintet mozgástere”

Szorosan kötődött, kötődik szülővárosához, Debrecenhez Fátyol Zoltán festőművész, ugyanakkor egyike azoknak a városban dolgozó alkotóknak, akiknek különösen fontos a nyitottság, az, hogy mint legújabb kiállítása címében megfogalmazza, minél tágabb legyen a tekintet mozgástere. Otthonosan mozog a vámospércsi Malom-gát kínálta jelenségek között, de munkáin megjelennek egyiptomi motívumok, ókeresztény templomok és zen kolostorok inspirálta részletek is, ahogyan műveinek címe mondja.

Két alkotása Rainer Maria Rilke költészetét idézi meg, a nyolcadik Duinói elégia ama sorait, amelyek szerint „Elönt a sok. Rendezzük. Szétesik. Újra rendezzük. S mi is szétesünk.” (Rónay György fordítása), vagy az archaikus Apolló-torzóhoz írt szonettet, amelyben a töredékből épül – épülhet – fel a teljes emberi világ. Az idő és a tér e felmérhetetlen mélységei felől szemlélve kap igazi értelmet a kiállítás címe, A tekintet mozgástere, hiszen ahogyan néhány évvel ezelőtt L. Carducci írta Fátyol műveiről, „e titokzatos és felderíthetetlen mélységű világok krónikákat és legendákat egyesítenek, úgy jelennek meg, mint megcsonkított tudósítások, eltévedt üzenetek, amelyek mégis minden kétséget kizáróan jelzik a bizonyosság útját”.